Az év vége felé mindig szeretünk összegezni, visszatekinteni az elmúlt időszakra. Ennek fényében most én is szeretnék egyfajta visszatekintést adni, bár természetesen a blog tematikájához és céljaihoz kapcsolódóan (és nem kifejezetten csak az én munkámra vonatkozóan). Két olyan könyvet szeretnék bemutatni az olvasóknak, amelyek 2013-ban jelentek meg és a bloghoz is szorosan kapcsolódnak.

Ajánlom mindenkinek ezeket a könyveket, akik az utazási irodalom elmélete és/vagy az USA magyarországi képének alakulása iránt érdeklődnek, akár szakmai szempontból, akár csak kikapcsolódásként érdekes olvasmányokat keresve.

Lássuk a könyveket:

I. Glant Tibor – Amerika, a csodák és csalódások földje: Az Amerikai Egyesült Államok képe a hosszú XIX. század magyar utazási irodalmában (Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013)

Glant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének vezetője új könyvében az Egyesült Államokról szóló magyar utazási irodalommal foglalkozik, olyan nézőpontokból vizsgálva azt és olyan forrásokat felhasználva, amelyek korábban nem voltak elérhetőek és ezáltal újfajta betekintést nyújtanak az utazástörténeti kutatásokba és az amerikai-magyar kapcsolatok tanulmányozásába egyaránt.

Tudományos jellege és fókusza mellett érdekes olvasmány minden érdeklődő számára. Az Amerika-kép fejlődését mutatja be Magyarországon a 19. század során: vizsgálja annak legfőbb jellemvonásait, visszatérő képeit és egy-egy adott reprezentáció kialakulásának lehetséges okait. Természetesen ezáltal legalább annyit elmond Magyarországról (a Reformkorról vagy a Dualizmus időszakáról), mint az amerikai történelem és kultúra jelentős mérföldköveiről.  

A könyv az utazási irodalomra, mint műfajra, a lehető legszélesebb értelemben tekint. A fülszöveget idézve: „a vernei elképzelt utazásoktól a kormánymegbízottakon keresztül a hivatásos turisták és vadászok beszámolói mellett bemutatja a zsáner paródiáit is.” Már emiatt is érdekes olvasmány Glant Tibor könyve, hiszen sok olyan forrást is bemutat, amelyek egyébként kevéssé elérhetők vagy ismertek. Jól megférnek egymás mellett, sőt, nagyon jól kiegészítik egymást a könyv felépítését és céljait tekintve a hagyományos értelemben vett útleírások, orvosi vagy gazdasági beszámolók, de akár Gárdonyi és Mikszáth írásai is. Esettanulmányokban részletesebben is megismerkedhetünk Gróf Széchenyi Béla amerikai útjával, a magyarországi indiánkép alakulásával, a dualizmuskori Amerika-képpel és az amerikanisztika és utazási irodalom kapcsolatával is.

 Az érdekes témák iránt érdeklődők számára vonzó olvasmány ez a könyv, akár önmagában olvassák, akár kiindulópontként a benne tárgyalt könyvekhez és egyéb kiadványokhoz vezető úton. A könyv egyik legnagyobb erőssége a megírásába fektetett kutatómunka, ami sok lehetőséget kínál a téma iránt érdeklődő többi kutató számára is. A könyv végén szereplő bibliográfia, a könyvben részletezett esettanulmányok és az azok által felvetett kérdések alapján a Glant által elkezdett munka tovább folytatható és számos irányba továbbvihető, ezért a téma iránt érdeklődő diákoknak is ajánlom figyelmébe a kiadványt, hiszen hasznos ötleteket adhat szakdolgozatok vagy nagyobb volumenű kutatási témák megkezdéséhez is.

És mire is világít rá ez a könyv? Megmutatja, hogy Amerikáról és a Magyarországon kialakuló Amerika-képről nem lehet az eddigiekben használt egyszerű séma alapján gondolkodni, hiszen sokkal több forrás volt elérhető, mint amit eddig vizsgáltak és ezek sokkal szerteágazóbbak és összetettebbek, mint eddig gondoltuk. Ahogyan Glant írja:

„Amerika a magyarok számára a csodák és fenyegetések, az álmok és csalódások világa; az ígéret földje vagy annak paródiája, minden, s mindennek az ellenkezője. Csak hidegen nem hagy bennünket: mindenki egyéni amerikai álmait keresi benne: van, aki személyesen és van, aki otthon, a karosszékben ülve. Van, aki nyíltan bevallja ezt, és van, aki nem.”

A megállapítások nem csak a 19. századra vonatkoznak, hanem jórészt megállják helyüket napjainkban is.

A Gróf Apponyi Alberttől vett idézet nagyszerűen vezeti be Glant könyvét és világít rá a műfaj alapvető kérdéseire és kihívásaira:

„[Az ember] elsősorban azt látja meg, amit látni akar, ami igazolja feltevéseit… míg azt, ami zavarhatná a képet, lehetőleg mellőzzük vagy legfeljebb kivételes eseteknek vagyunk hajlandóak tekinteni. Általában azonban a rokonszenvvel telt elfogultság bizonyára alkalmasabb egyes emberek vagy nemzetek megértésére, mint az ellenszenvtől átitatott előítélet: ez utóbbi szinte lehetetlenné teszi a megértést, mert ennek előfeltétele egy bizonyos fokú együttérzés.”

II. Tim Youngs – The Cambridge Introduction to Travel Writing (Cambridge, CUP, 2013)

A magyar vonatkozású könyv mellett szeretnék bemutatni egy általánosabb, a műfaj elméleti kérdéseit taglaló könyvet is. A régió- és korszak specifikus munkák mellett még mindig szükség van összegző, szintetizáló munkákra, hiszen ezek nagyban segítik a tájékozódást az utazási irodalom elméletének területén és támpontokat biztosítanak a kutatók számára a legkülönfélébb szövegek elemzéséhez. Egy ilyen munkát adott ki idén Tim Youngs, aki a szakterület egyik legelismertebb kutatója. (Korábbi könyvei között megtalálható például a Cambridge Companion to Travel Writing (amelyet Peter Hulme-al szerkesztett) vagy a Travel Writing in the Nineteenth-Century, számos egyéb alapvető fontosságú cikk és könyv mellett); Youngs a szakterület egyik legfontosabb folyóiratának alapítója és szerkesztője (Studies in Travel Writing) illetve a Centre for Travel Writing Studies kutatóközpont igazgatója.

A The Cambridge Introduction to Travel Writing Studies nagyon hasznos olvasmány mindazok számára, akik szeretnének egy jól áttekinthető bevezetést kapni az utazási irodalom különböző elméleti megközelítéseiről és a szakterület legfontosabb kérdéseiről. A könyv elolvasásával megismerhetjük a terület legújabb és legérdekesebb kutatási irányvonalait és kihívásait, ha pedig szeretnénk jobban beleásni magunkat egy-egy témába, akkor a könyv lábjegyzeteit és bibliográfiáját követve ezt könnyen megtehetjük.

A bevezetőt egy részletes történelmi áttekintés követi négy fejezeten keresztül: egészen a középkortól napjainkig ismerhetjük meg a legfontosabb utazási irodalmi műveket, írókat, visszatérő stílusjegyeket, illetve az adott kor társadalmának és a kiadott szövegeknek kapcsolatát.

A könyv második része tematikus és a benne található fejezetek egy-egy fontos aspektust mutatnak be részletesen úm. a társadalmi nem és utazási irodalom vagy a faji kérdések és az utazás kapcsolatát, míg a harmadik részben Youngs külön fejezetekben vizsgálja az utazás „írásának és olvasásának” különböző nézőpontjait is, mielőtt a műfaj jelenéről és jövőjéről értekezne.

A könyv sok olyan szempontra, megközelítésre és elméleti fejtegetésre hívja fel az olvasó figyelmét, amelyek segítségével másképpen tudja olvasni a korabeli útleírásokat, és amelyekkel össze tudja hasonlítani a magyar utazók beszámolóinak stílusát és az abban közvetített képeket a más országok utazóinak írásaival. Youngs könyve olvasmányos, érdekfeszítő és segítségével az utazási irodalommal foglalkozó legfőbb kutatók és szakértők munkáihoz juthatunk el. Ajánlom mindenkinek, aki részletesebben szeretne foglalkozni akár Magyarország, akár más nemzetek utazási irodalmával. A könyv, ahogyan a címe is mutatja, egy bevezetés, ugyanakkor véleményem szerint hasznos lehet mind azoknak, akik most kezdenek a műfajjal ismerkedni, mind pedig azoknak, akik további információra és részletekre kíváncsiak vagy esetleg új impulzusokra van szükségük kutatómunkájuk folytatásához.

A későbbiekben is tervezem a témához kapcsolódó kiadványok bemutatását; ha esetleg valaki szeretne itt bemutatni újonnan megjelenő publikációt ebben a témában, keressen nyugodtan.

Kellemes olvasást és nagyon boldog új évet kívánok!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.